Magyarországi szerb önkormányzatok találkozója
Az egyórás tanácskozás és a tartalmas vita előtt Zorica Jurković Ember, a Szerb Kulturális Központ igazgatója meleg szavakkal köszöntött mindenkit, aki eljött a Kultúra Házába. Külön üdvözölte dr. Jovanka Lastićot, a Magyarországi Szerbek Országos Önkormányzatának (SZOÖ) elnökét, Andrija Rockovot és Kristifor Brcant, az alelnököket, valamint a rendezvény szervezőjét, Mitar Mirko Krkeljićet, a Szerb Kulturális Központ munkatársát és a Budapesti Szerb Önkormányzat elnökét.
Dr. Jovanka Lastić megköszönte minden jelenlévőnek, hogy szombat este időt szakítottak és Magyarország különböző részeiről eljöttek a tanácskozásra. Külön örömét fejezte ki, hogy ilyen szép számban gyűltek össze, és munkájukkal, tudásukkal őrzik a hagyományokat, ápolják a szerb kultúrát.
„Nem szeretnénk, ha az együttműködésünk a helyi önkormányzatokkal és egyesületekkel csak a választási kampányokra korlátozódna. A budapesti szerb önkormányzattal együtt örömmel fogadtuk az ötletet, hogy a szerb történelemben kiemelkedő jelentőségű Sretenje alkalmából szervezzünk valamit, ami a közösség összetartozását mutatja” – mondta többek között dr. Lastić.
Az ülésen szó esett az országos és a budapesti szerb önkormányzat tevékenységeiről, arról, mit kell tenni a helyi önkormányzatok érdekében, mi hiányzik a helyi szinten, és miben tudna segíteni a két önkormányzat. Hangsúlyozták a döntéshozatal átláthatóságát, a decentralizációt, valamint a helyi önkormányzatok és egyesületek bevonását a döntésekbe. Számos kérdés és javaslat hangzott el.
Az egyik fontos téma a „Bethlen Gábor” Alaptól kapott támogatások elosztása volt. Ezt a kérdést Katica Mirković, a kalászi szerb önkormányzat elnöke vetette fel, utalva a források újraelosztására az eddigi teljesítmények, a munka minősége és a rendezvények látogatottsága alapján.
Dr. Lastić egyetértett, hogy az elmúlt tíz év gyakorlata nem volt ideális. A kuratóriumba új delegáltként Milica Nemenji került, ám ő csak az anyagokat előkészítő albizottság tagja. A főbizottságban a bolgár, román és német nemzetiség képviselői ülnek. „Szeretnénk, ha a kuratóriumban bármilyen döntés meghozatala előtt a benyújtott pályázatokat az SZOÖ közgyűlése megvitatná. Így elkerülhető lenne az aránytalan forráselosztás. Jó lenne év végén egy összefoglaló jelentést is készíteni. Sajnos a pontozást olyanok végzik, akik nem ismerik a helyi viszonyokat, mechanikusan osztják a pontokat, és a nemzetiségi önkormányzatok képviselőit már nem delegálják. Így a nemzetiségi közösségeknek nincs beleszólásuk a pontozásba. Szeretném javasolni az Alapítványnak, hogy a jegyzőkönyvön túl legyen más értékelési módszer is. A hivatalnokok nem lehetnének a végső döntéshozók. Ezek rendszerszintű problémák, amelyekhez kezdeményezés és kitartás kell. Kérdés, mely nemzetiség vállalja a harcot a magyar államigazgatási rendszerrel, de többség kell ahhoz, hogy bármi változzon” – mondta Lastić. Szerinte a megoldás egy belső szabályzat kidolgozása lenne a programok megfelelő értékelésére és a kritériumok meghatározására. A végső konklúzió: az MSZM-nek be kell nyújtani a benyújtott pályázatok és az igényelt támogatások adatait, hogy a közgyűlés prioritási listát készíthessen, és elkerüljék a hozzá nem értő döntéshozatalt.
Krkeljić felajánlotta az MSZM segítségét azoknak, akik nem jártasak a számítógépes munkában és a pályázatírásban. Kristifor Brcan beszélt a regionális pályázati források lehetőségeiről, amelyeket ő maga évek óta sikeresen használ ki. Szerinte érdemes lenne felmérni a helyi önkormányzatok és civil szervezetek tevékenységét. „Van lehetőség önkormányzatok együttműködési szerződésének megkötésére, ami több pontot ér. Ugyanígy hasznos a nemzetiségi és a települési önkormányzatok közös programokban való együttműködése. A szerb közösség az elmúlt húsz évben nem használta ki az elérhető EU-s forrásokat. Sok lehetőség van: a kormány minden megyei önkormányzatnak engedélyezte, hogy ezekben a projektekben egyenrangú partnerként vegyenek részt. Ezek komoly feladatok, ezért egy csapatot kell felállítani, amely ezzel foglalkozik. Mi három csapattal dolgozunk: egyik a BGA-pályázatokra, másik a határon átnyúló együttműködésre, a harmadik pedig a nagyobb forrásokra koncentrál. Ezek hosszabb távú, nagyobb volumenű, nemzetközi együttműködést is igénylő projektek. Lehetőség van tartalékalap létrehozására is váratlan helyzetekre. Szívesen megosztjuk a tapasztalatainkat, és tanácsot adunk a fiatalabb tagoknak” – mondta Brcan.
Dr. Lastić tanácsolta, hogy figyeljék a TOP (Társadalmi Operatív Program) pályázatokat, és hogy a nagy önkormányzatok indulnak-e rajtuk, mert ehhez a nemzetiségek is csatlakozhatnának. Megemlítette, hogy tervben van az MSZM szegedi irodájának megnyitása, technikai felszereléssel, amely a régió lakóinak segítene. Addig is a deszki „Szent Sava” Kulturális Központ áll rendelkezésre.
Nikola Čupić, a bátyai szerb önkormányzat elnöke rákérdezett, mi a helyzet azokkal a kisebb településekkel, ahol élnek szerbek, de nincs szerb önkormányzat. Brcan szerint ilyenkor a nagyobb önkormányzat saját programjaiba bevonhatja a nemzetiség tagjait és az érdeklődésre számot tartó eseményeket. Andrija Rockov hozzátette, hogy van lehetőség törvénymódosításra, amely alapján a többéves tevékenységgel rendelkező civil szervezetek is alapíthatnának nemzetiségi önkormányzatot, és pályázhatnának forrásokra.
Rockov nagy megelégedését fejezte ki a részvétel miatt: „Nagyra értékelem a terepmunkát, mert ettől függ közösségünk fennmaradása. A kihívások nagyok, mindenki, aki az önkormányzatban dolgozik, fontos feladatot lát el. Ezen a találkozón a problémákról is beszélünk, amelyeket meg tudunk oldani, ha összefogunk. Az országos önkormányzat szolgáltató jellegű, bárki bármikor fordulhat hozzánk.” Hozzátette, hogy változás lesz a pályázatok értékelésének megközelítésében, és a templomfelújításoknál a következő években elsőbbséget kapnak a 300 éves jubileumot ünneplők.
Szóba kerültek az MSZM által kiírt pályázatok is, amelyek forrásait növelni kellene. Felmerült a szerb sajtó helyzete is: Katica Mirković megjegyezte, hogy a média képviselői nem minden rendezvényen vannak jelen. A következtetés az volt, hogy az MSZM médiája létszámhiánnyal küzd, és áprilisra várható átszervezés. A magyar közszolgálati médiaszolgáltató, a „Szerb Ekran” és a Pécsi Rádió működésére az MSZM-nek nincs befolyása. Zárásként megállapították, hogy segítség lenne, ha egy adott régió programjai nem ütköznének egymással.
Forrás: SNN – Katarina Pavlović Bači
