A magyarországi szerbek megünnepelték az Úr találkozását (Sretenje)
A Sretenjei Népgyűlés után a vendégek a Szerb Kulturális Központ termeiből a Magyarországi Szerb Színházba vonultak át, hogy megünnepeljék a Sretenjét – a Szerb Köztársaság államiságának napját –, amelyet hagyományosan a Magyarországi Szerbek Országos Önkormányzata, a Szerb Intézet és a Budapesti Szerb Önkormányzat szervez. A magyarországi szerbek ezt az ünnepet ugyanúgy megülik, mint az anyaországban, a világ bármely pontján élő szerbek egységének szellemében.
Az ünnepséget a „Bože pravde” szerb himnusszal a budapesti „Nikola Tesla” Szerb Gimnázium női kara nyitotta meg, Olivera Mladenović Munišić karnagy vezetésével.
Dr. Jovanka Lastić, a Magyarországi Szerbek Országos Önkormányzatának elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Mitar Mirko Krkeljić, a Budapesti Szerb Önkormányzat elnöke és a „Szerb Venc” képviselője, a szervezők nevében mondott rövid beszédet.
„Ez a nagy ünnep a szerb nemzet számára többszörösen fontos. Összeköt bennünket a pravoszláv hittel és anyaországunkkal, Szerbiával, emlékeztet minket a Szerb Fejedelemség első alkotmányára 1835-ből, amelyet Dimitrije Davidović írt. A magyarországi szerbek hagyományosan megünneplik a Sretenjét, és mi folytatjuk ezt a hagyományt. Az idei ünnepi programot kiegészítettük a Sretenjei Népgyűléssel. Rendkívül fontos, hogy ilyen nagy számban gyűltünk össze, ezzel is bizonyítva egységünket. Ezt az üzenetet küldjük a világ minden szerbének” – mondta többek között Krkeljić.
A jeles nap hangulatát Szent Nikolaj Velimirović püspök prédikációjának bölcs gondolatai tették emelkedettebbé, melyeket Aleksandar Dunić belgrádi színművész, a Terazije Színház tagja tolmácsolt.
Minden évben ezen a napon a Budapesti Szerb Önkormányzat és a Szerb Intézet Sretenjei Oklevéllel jutalmazza azokat a személyeket, akik hozzájárultak a régió szerbei közötti kapcsolatok erősítéséhez, valamint az anyaországgal való kapcsolataik ápolásához. Az idei díjazott Siniša Tatalović, a „Prosvjeta” Szerb Kulturális Társaság alelnöke és a Zágrábi Politológiai Kar professzora. A díjat Pera Lastić, a Szerb Intézet igazgatója és Mitar Mirko Krkeljić adta át.
A méltatás felolvasása után a kitüntetett megköszönte az elismerést, és nagy tiszteletét fejezte ki a magyarországi szerb közösség iránt. Beszédében kitért a szerb történelemre és a Sretenje ünneplésének jelentőségére.
Különdíjat a magyarországi szerb közösség fejlődéséhez való kiemelkedő hozzájárulásáért Borislav Rus, nyugalmazott szerb nyelvtanár – aki 30 évig vezette sikeresen a Budapesti Szerb Önkormányzatot –, valamint Sonja Gojković kapott, aki évtizedeken át segítette a szerb önkormányzatok munkáját.
A Sretenjei Akadémián a Budai Egyházmegyét Nikola Počuča protonemzetes képviselte. Jelen volt többek között Ivana Kunc, a Szerb Köztársaság Nagykövetségének első tanácsosa, valamint szerb intézmények vezetői és képviselői.
A gimnáziumi kórus zenei műsora után a vendégek számára gazdag fogadást biztosítottak.
Fordítás: Katarina Pavlović Bači
Melléklet 1
Prof. Dr. Siniša Tatalović
1960-ban született Ogulinban. Gyermekkorát és ifjúságát a Tatalovići–Gomirje településen töltötte, a híres pravoszláv Gomirje kolostor közelében. 1982-ben diplomázott a Zágrábi Egyetem Politológiai Karán, 1994-ben szerzett mesterfokozatot, 1995-ben doktorált. 1986 óta ugyanitt dolgozik, ma egyetemi tanár, állandó címmel.
Pályafutása során számos vezető, szerkesztői és kutatói tisztséget töltött be. A ’90-es években részt vett a horvátországi nemzeti kisebbségek védelmi modelljének kialakításában. 1992-ben egyik alapítója volt a „Prosvjeta” Szerb Kulturális Társaság újjászervezésének, 1995-ben pedig a Szerb Szervezetek Szövetségének elnöki tisztét látta el. Elindítója volt a horvátországi szerb nyelvű és cirill írásos oktatásnak, valamint 1996-ban megszervezte az első szerb nyelvi nyári iskolát Perojban és téli iskolát Gomirjében.
A 2000-es évek elején tagja volt a zágrábi „Katarina Kantakuzina Branković” szerb ortodox gimnázium alapítását előkészítő bizottságnak. 2003–2005 között a Horvát Köztársaság Nemzeti Kisebbségek Tanácsának alelnöke volt. 2005 és 2015 között a Horvát Köztársaság elnökének politikai tanácsadójaként dolgozott. 2017 óta a „Prosvjeta” Szerb Kulturális Társaság alelnöke.
Tudományos munkásságában a nemzetközi kapcsolatokra és biztonsági tanulmányokra összpontosít, ezen belül 35 éve kutatja az etnikai konfliktusokat, azok megoldási politikáit, és különösen a nemzeti kisebbségek jogait. Számos nemzetközi konferencia résztvevője, a nemzeti kisebbségi kérdések szakértője.
Szervezője a „Nemzeti kisebbségek a demokratikus társadalmakban” című éves regionális tudományos konferenciának, amelyet 1997 óta rendeznek meg. Számos szakcikk és 15 könyv szerzője. Feleségével, Marinával él, két lányuk van. Bár Zágrábban él, szorosan kötődik szülőföldjéhez, ahol családi birtokát és az őshonos szerb közösséggel való kapcsolatát folyamatosan ápolja.
A professzort már 1997-ben megismerhettük egy horvátországi, isztriai tudományos konferencián. Azóta folyamatos kapcsolatban áll a magyarországi szerbekkel, főként Budapesten. Többször járt nálunk különböző rendezvényeken – többek között a Szent Száva Akadémián, bálokon és a Sretenje megünneplésén. Előadóként szerepelt a budapesti Szerb Kulturális Klubban is, míg mi rendszeresen részt vettünk az általa szervezett nemzeti kisebbségi jogokkal foglalkozó tudományos konferenciákon Begovo Razdolje településen, a Gorski kotarban, valamint más helyszíneken 2000 óta.
Emellett előadásokat szervezett számunkra Zágrábban a „Prosvjeta” Társaságnál, delegációcseréket bonyolított le, valamint magyarországi szerbek csoportjait fogadta horvátországi zarándokutakon a szerb szent helyekre. Neki köszönhetően a magyarországi szerbek közelebbről is megismerhették a híres Gomirje kolostort és a helyi szerb közösséget.
Tatalović professzor állandó résztvevője és egyik motorja a nemzeti kisebbségek védelmét célzó regionális tudományos együttműködésnek, amelyben mi is aktívan részt veszünk és szoros kapcsolatot tartunk fenn vele. Érdemei a magyarországi és horvátországi szerbek – különösen a budapesti közösség – kapcsolatainak kialakításában, fejlesztésében és évtizedes fenntartásában rendkívül fontosak, és reményt adnak arra, hogy ez az együttműködés a jövőben is sikeresen folytatódik.
Forrás: Katarina Pavlovic Baci
