A Szerb Kulturális és Média Nonprofit Kft. „Srpski venac“ utolsó 2020. évi programja Bozidar
Srebro akadémikus festőművész kiállítása volt. A kiállítást a járványhelyzet miatt facebook
olalukon virtuálisan követhették figyelemmel a nézők.
A kiállításon a festményekről és Bozidar Srebro életéről Borza Izabella képzőművész és rajtanár
beszélt, aki segített a képek kiválogatásában és kiállításában. A műsort Bacsi Katarina vezette.
Básits Bránka szólóénekes és Wertetics Szlobodán harmonikás bosznia-hercegovinai eredeti
népdalok előadásával színesítették az estét.
A kiállítás kezdete előtt Borza Izabella röviden bemutatta a festőművész életútját. 1937-ben
született Bosznia-Hercegovina történelmi helyén, Jajce városában. Képzőművészeti Egyetemet
Szarajevóban és Belgrádban végezte, ez a két város mindig is nagyon fontos és különleges volt
számára. Szülővárosába visszatérve tanítóként, tanárként dolgozott majd Művelődési Házat
vezette 15 évig, ahova híres jugoszláv művészeket hívott meg előadást tartani (Ljubisa
Samardzicot, Ljuba Tadicot, Josip Pejakovicot, Gertruda Muniticet, Mira Banjacot). Különböző
helyeken dolgozott, de a festészetet soha hagyta abba, számos kiállítása volt Jugoszlávia szerte.
Felesége, Irina, Zrenjaninból származott, Szarjevóban járt iskolába, Jajcén kapta első munkáját,
férjhez ment és ott maradt. 1996-ban a háború miatt kellett szülőföldjét elhagynia, minden
vagyonukat, festményeket hátrhagyva, csupán egy börönddel indultak el. Három hónapos
gyaloglás után Szerbiába érkeztek, majd Jajcétől a Vlasic-hegyen át Travnikig, Hercegovinán át
Splitig, Splittől Rijekáig és Zágrábig, Zágrábtól Budapestig. Fiaikkal végül Újvidéken
találkoztak és ezután Budapestre költöztek. Srebro szerette Budapestet, imádta a város építészeti
stílusait, azonban a nyelv miatt teljesen idegen város volt és maradt számára. Hiányzott neki
felesége aki 2004-ben elhunyt, hiányzott neki Bosznia, Jajce városa. Érzéseit az
olajfestményeiben vitte át, emlékezve a szülőföld motívumaira.
A kiállításon 22 év budapesti munkáját mutatták be. Borza Izabella négy csoportba osztotta a
festményeket. A első csoportba a volt Jugoszlávia városokat ábrázoló festmények kerültek, Jajce,
Mostar városát többször is láthattuk.
A második csoportba a boszniai tájakat ábrázoló festmények kerültek, fő motívum a fa malom és
a boszniai kunyhók.
A harmadik csoport festményein Mostar városát és a Mostari hídat ábrázolja. Ezekhez a
festményekhez Csontváry Kosztka Tivadar isnpirálta.
A negyedik csoportban a növényi motívumokat ábrázoló festmények kerültek. Ezeken a képeken
a vörös szín dominál, az élet és a harc színe, fő motívum a virágcsokor.
A festmények nézve látszik, hogy Bozidar Srebro egész munkásságára hazája Bosznia, Jajce
városa nagy hatással volt, ami kitörölhetetlen nyomot hagyott szívében, amit magával hordozott
2018. évi haláláig.
A festmények továbbra is a Szerb Kulturális és Média Nonprofit Kft. galériájában várják a
kedves látogatókat.